Terv: Mivel Alsópetényben hagytuk tegnap abba, így autóval vissza Alsópeténybe. Romhányon, Kétbodonyon és Becskén át Szandaváralja, 28 km.

Apu akár néhány nap erejéig, de be akart szállni a túrába. Nekünk ez nagyon jól jött, mert csak Cserhátszentivánban volt szállásunk és apa úgy is kocsival jött.

A csütörtöki reggel is átlagos volt annyi kivétellel, hogy nem kalácsot és kakaót reggeliztünk.Viszont később kezdtünk el túrázni. Romhány szélén voltunk, amikor két idős nővel anyu elkezdett beszélgetni. Romhány belsejében egy padnál tízóraiztunk, de hamar tovább meneteltünk Kétbodonyba az út mentén. Kétbodonyból Becskébe a kéken mentünk egy jó néhány órát, közben egy-két farönknél megáltunk pihenni és enni valamit. Az erdőben vettük észre, hogy a jobb kezem be van dagadva valami csípéstől. Gyorsan felhívtuk apát, hogy hozzon rá való kenőcsöt, így visszanézve egy kis allergia lehetett.

 Becskébe én már fáradtan érkeztem és a hasam is fájt (nem tudom mitől.) Lepihentünk egy 10 percre és tovább meneteltünk Szandaváralja felé. Ahogy elhagytuk a falut valami hangos zene ütötte meg a fülünket és néha hangosabb néha pedig halkabb lett.

Szépen lassan elmúlt a zene és közben odaértünk abba az elágazásba, ahol dönhetsz, hogy a Szandavárba vagy Szandaváraljára mész. Anyu rávett, hogy először a Szandavárba menjünk. Szépen lassan felbaktattunk a várhoz, ahol találkoztunk két gödöllői fiatallal, akikkel anyu nagyon jól elbeszélgetett. Szandavárból jó kilátás van, de ha azelőtt 26 kilométert mentél akkor szerintem inkább ne menj fel. Közben apu hívott, hogy Szandaváralján van. Szépen lassan lementünk apához, és kivételesen kipróbáltam milyen két hátizsákkal menni 2 km-t. Apu a szállásra vitt, tüzet raktunk, szalonnát sütöttünk, meg persze pihentünk. Aznap 28 kilométert tettünk meg.

További jó napot,

MJ